Az esővízhasznosítás állapota Belgiumban

Az AQUAWAL közzétett tanulmány elemzése

Statisztikai adatok

Az AQUAWAL [1] és a WWF együttműködésével egy széleskörű felmérés készült Belgiumban a háztartások esővízfelhasználásáról. A több mint egy évig tartó helyszini kutatómunka alpján sikerült felmérni a háztartásokban használt esővíztárolók számát, térfogatát és tartományok, megyék, ill. városok szerinti eloszlását. Az érdekelteket alaposan kikérdezték arról, hogy mire használják a begyűjtött esővizet.

Kiderült, hogy míg 1961-ben a háztartások 46,3 százaléka rendelkezett esővíztárolóval, ez az arány 2001-re 35,8 százalékra csökkent. Feltehető viszont, hogy 2001 óta, az önkormányzatok anyagi támogatása következtében, sok víztároló épült és az utóbbi években ez az iránzat megfordult.

A tárolókkal felszerelt házak aránya Flandriában jóval magasabb, mint Walloniában. Az is igaz, hogy Flandria komoly vízhiánnyal küzd, amig a hegyvidéki Ardennek-ben, Walloniában a természetes víztartalékok még igen gazdagok.

Bár a tanulmányt igyekeztek a legszélesebb körben elvégezni, a feltett kérdésre, ami szerint «Van-e önöknél esővíztároló?», számos család «nem»-mel válaszolt, még akkor is, amikor házuk alatt volt esövíztároló. Az a rémhír terjedt ugyanis el, hogy a felmérés alapján tervezik az esővíztárolók megadóztatását. Bár erre ezideig még nem került sor, a rémhírek tovább terjednek.

Nagy tehát annak a valószínűsége, hogy a víztárolók száma és térfogata a felmért értékeknél jelentősen magasabb. Nincs kizárva, hogy az 1961 és 2001 közötti időszakban felmért számcsökkenés csupán ennek a tényezőnek a következménye. Erre a tanulmány természetesen nem adhat választ.

Mire használják a belga családok az esővizet?

A tanulmány folyamán az érdekeltekkel egy igen részletes kérdőívet tölttettek ki, amiben fény derült arra is, hogy a háztartásokban mire használják az esővizet. Például, amíg kertöntözésre mindenki, azaz érdekeltek 100 százaléka, vécéöblítésre csak 38 százaléka használja az esővizet.

Figyelemre méltó az a tény, hogy az érdekeltek 21 százaléka fürdik az esővízben, ill. zuhanyozik vele és az, hogy 3 százaléka issza is azt.

A közölt adatok alapján, a TELESŐ rendszer belgiumi elterjedéséről egy hozzávetőleges számítást lehet elvégezni. Ha elfogadjuk azt a tényt, hogy a háztartások 35,8 százaléka használja az esővizet, egy tizmilliós lakosság esetében ez 3,580.000 embert érint. Ennek 21 százaléka fürdik az esővízben, ami 3,580.000 x 21% = 751.000 embert jelent. Három százalék, azaz 107.400 ember pedig issza az esővizet.

Ezzel kapcsolatban tudni kell, hogy Belgiumban nemcsak a vízművek, az egészségügyi szervek szakemberei, hanem úgyszólván minden vízzel foglalkozó szaktekintély veszélyesnek tartja az esővíz ivását, valamint konyhai és fürdőszobai felhasználását. Az AQUAWAL szakemberei még a mosásra sem tanácsolják. Számos hivatalos közleményekben és a médiákban is majdenm kizárólagosan ez az álláspont kerül a közvélemény elé. Az önkormányzatok hozzáállása már sokkal rugalmasabb. Több községben, vagy városban nagyon szorgalmazzák, sőt anyagilag támogatják az esővíz házi felhasználását.

A hivatalos vélemény ismeretében a kérdés felmerül: ennyi ember vajjon óvatlanságból issza-e az esővizet és fürdik benne, vagy pedig előre megfontolt szándékból? A TELESŐ rendszer világszerte az http://www.eautarcie.org/, honlap révén, eléggé ismert. Belgiumban és Franciaországban nyivános előadásaimon keresztül is. Többek között talán ezzel is magyarázható az a tény; hogy Belgiumban 750.000 ember fürdik esővízben és több mint 100.000 issza. Ez a szám, bár csak egy közelítésnek tekinthető, a tanulmány körülményeit (a tárolók létezésének a tagadása az adótól való félelem miatt) figyelembe véve, feltehetően sokkal nagyobb és erősen növekedőben van.

Bármi legyen is az érdekeltek döntésének az alapja, százezres nagyságrendű tömeg többéves mindennapi gyakorlata alapján, járványtani tanulmány hiányában jogosan felmerül a kérdés: Vajjon az esővízfogyasztás «veszélyeiről» ma már hitelesen lehet-e beszélni?

ELEJÉRE